Szóval, hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy buta kislány, aki azt hitte, hogy ha minimális nyelvtudással elmegy Mongólia távoli országába, tud majd beszélni, és megérti a töménytelen mongi beszédét. Nos, hamar leszögezem, ő egy naiva volt, és tévedett. Miszerint ez nem úgy megy a gyakorlatban, hogy gyere Dönci, hamm bekaplak.

Két órám volt, mint minden nap lesz majd. Az első írás óra volt. Az ottani fogalmazásomban is akadt hiba bőven, de a tanár elismerően bíztatott, hogy ahhoz képest, hogy 4 hónapja tanulok halhául, fantasztikus vagyok (legalább a rosszban is látja a jót). De jött a beszéd óra. Na, hogy úgy mondjam, nem sokat értettem. A nem sok, az a semmi. Na jó, valamit mégis, mert a bemelegítő kérdések mentek (honnan jössz, mi a neved, meg hány éves vagy). Remélem majd 2-3 hét múlva nagyon belelendülök, de addig tanulópénz.

Lányos énem előbújt ma. Igényem volt egy olyan cipőre, ami nem tipikusan "európais", mert a lakótásram kinevetett, hogy ez bizony európai cipő. És persze, hogy az. Böszme hótaposó. Ezért vettem egy nem túl kecsesnek mondható, de legalább "mongolos" csizmát. A burját lakótársam volt az a tündér, aki eljött velem, és nagyon türelmesen segítkezett, amíg találtunk 40-es (!!!) cipellőt az aprótermetű mesike lábára. Szóval 2 órás sétálás, próbálgatás során végül kompromisszumokat kötve vettem meg az új lábbelit. De legalább van. Bár 3-4-szer nevetgéltem, hogy biza, igen nehéz ilyen nagy lábakon élni, amikor Soyolmaa megnyugtatott, hogy ugyan, oda se neki.

Délután elmentem a másik suliba Edittel, és a megbeszélés úgy elhúzódott, hogy fél órát késtem a skype-randimról. Ma a kollégium negyedik szintje tiszteletét tette a net előtt (és megvártak, amiért most is borzasztóan hálás vagyok!!). Beszélgettünk egy nagyon jót, legalábbis nekem jót, aztán én csodák csodájára kikapcsolódtam. Mármint  a számítógép. Mindig a legjobb pillanatokban, ez Murphy, mit tegyen az ember. Na most vacsi, meg közösségi élet, aztán csicsi, mert hajnalok hajnalán kelek megint. Hogy fogom én ezt bírni...Üdv mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

https://mongoliabanvagy.blog.hu/api/trackback/id/tr501722416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása