Elérkezett az első mongol nyelvű antropológiai odeje!! Nem mindim, hogy csúcs mindőségben értettem minden szót:))) De élveztem!

Ma leesett életem második hava Ulaanaatarban, és az olyan otthoni hó volt. Olyan láb alatt ropogós, nem pedig por, és a hidegtől azonnal a járdára fagyós. Gyönyörű nagy pelyhekben esett, igazán szép volt. Ma a dupla óra után Editékhez mentem. Főztünk, rengeteget beszélgettünk. Szinte már furcsa magyarul megszólalni.

Hétfőn kiderül, hogy csatlakozhatok-e a török csoporthoz (kis mongikkal !!), és talán még az ösztöndíjat is felvehetjük. Micsoda nap!

De ne fussunk előre ennyire. Holnap (pontosabban itt már ma, éjjel 2-re jár már) megyek a Boghd khaan múzeumba, mindenféle írásokat nézni, megcsodálni az egykori kán lakhelyét, és egyéb érdekességeket. A fotók majd láthatóak lesznek facebook-on. Röviden ennyit, és még azt, hogy borzasztó, milyen gyorsan eltelik 1 hónap!!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.