2010.03.02. 13:24
török óra
Ma volt az első török órám. A burját tanárnővel volt, méghozzá egy kezdő csoportban, mert az én leendő csoportom csopi-kiránduláson van Törökországban, és majd két hét múlva jönnek haza. No annyi előnye mindenképpen volt a mai órának, hogy összeismerkedtem a tanárnővel, meg lett egy kedves mongol ismerősöm. Szeretne jól törökül, én szeretnék jól mongolul, így kitaláltam, hogy ezt megbeszélem vele. Örült az ötletemnek, miszerint segítgessünk egymásnak beszélni. Holnap találkozunk a második suli után. Ezen az órán szépen bemutatkoztam törökül, és mindenki lesett, meg kérdezgettek. Nagyon édesek voltak. De én itt jó öreg vagyok. A csoportban mindenki 18 éves, és ugye itt az a szokás, ha akár egy hónappal is idősebb valaki, azt már magázzák. Szóval engem is magázva, bátortalanul kérdezgettek, hogy honnan jöttem, hol jártam már, és hány nyelven beszélek. Édesek voltak. Élveztem az órát is, jó volt nagyon.
Délután beültem a török tanszékre boldogítani egy-két embert. De már szabad bejárásom van, nézegethetem a könyveket, amit ma ki is használtam. Aztán megjött Battulga bags, aki a tanszék vezetője (ha nem tévedek:) ). Mondta megint, hogy majd együtt megyünk ki vidékre, mert meg akarok nézni egy követ, aminek az átírását ő adta ki mongolul. Nem lenne rossz vele együtt kimenni tavasszal. Április, májusban kerül sor a dologra. Addig is csütörtökre visszahívott beszélgetni. Tőle, meg egy ott dolgozó lánítól kapok "kétnyelvű" órát mindenféle kultúr-dologról.
Ennyit a mai napról. A hetem megint hamar elmegy, de szerintem ez mindenkivel így van. Üdvözletem az otthoniaknak!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
